A tajcsicsüen belső mivolta a technikát is jelenti, de elsősorban a csi-nek (qi) mint az univerzum energiájának a felhasználására vonatkozik. Mivel a tajcsicsüen
kifinomult, a teljes testet megmozgató és harmóniára vezető mozgások
rendszere, jótékony hatással van a testre és lélekre egyaránt, azaz
általában véve a fizikai és lelki egészségre. Vannak stílusirányzatok,
m
elyben a test és a lélek egészsége az elsődleges cél (például taoista taichi)
és vannak olyanok, ahol ugyan ez is cél, azonban eszközként is kezelik,
akár a harcművészeti eredményesség elérése érdekében. Ezek azok az
irányzatok, amelyekben a tajcsicsüen hatékony harci, önvédelmi eszközként is megjelenik – s minthogy a tajcsicsüen
a teljesség megélésére törekszik, legtöbb iskolája ebbe a körbe
tartozik. Alapvetően mégis mindegyik az erős, egészséges életvitelt
veszi alapul, amely minden lelki fejlődésnek – és harci képességnek – az
alapja. A testi és lelki hatásain túl a tajcsicsüen egy szellemi út, mely a taoista tanítások és a mozgásban végzett meditáció által az ember fejlődését tűzi ki céljául.
Az energiákkal való munkán keresztül a tajcsicsüent lehet
gyakorolni harci alkalmazások nélkül, „csupán” az egészségmegőrzés
érdekében vagy a lélekre gyakorolt hatásai miatt, de így nem jutunk
többre egy egyszerű jógagyakorlat hatásánál. Szintúgy gyakorolható a
hagyomány, a mozgásban végzett meditáció és a taoista elméletek (öt elem
tana, Yi jing/Ji King stb.) – mint spirituális út – megismerése végett. Azonban mivel a gyakorló a tajcsicsüen
gyakorlása révén mindhárom szinten fejlődhet, a testet, a lelket
és a
szellemet erősítő gyakorlatok elsajátításával a teljesség harmóniájához
juthat. A tajcsicsüen nem egy egyedül végzendő tornagyakorlat, hanem a kapcsolatteremtés és az érzékelés kifinomult művészete. vagy
A tajcsicsüen minden életkorban művelhető, nem igényel speciális alkati vagy erőnléti alkalmasságot. Utóbbi azért is fontos, mert egyéb külső harcművészetekhez vagy akár a küzdősportokhoz képest a tajcsicsüen valóban életfogytig lehet gyakorolni. És míg a küzdősportokban egymás legyőzése a cél, a tajcsicsüen gyakorlása során a test, a lélek és a szellem harmóniájának megteremtése és önmagunk fejlesztése a végső cél.
